Most a számomra te vagy az első!

2000

2000

Kinyújtotta a kezét, én megfogtam és magamhoz rántottam. Halk zene szólt és mi a levegőbe emelkedve, táncolva neki vágtunk a városnak.

P.C.Q. 2001

P.C.Q. 2001

Elindult Ő, miközben több órát gyalogolt, észre vette, hogy egy centit sem haladt. Egy hosszú hajú fekete nő, nem egy hosszú fekete nő, nem!!!! egy fekete hajú hosszú nő, mindegy egy nő állt előtte. A szél megfújta haját és az leesett. Felvette azt Ő és odavitte a nőnek, a nő megfordult. és ijedtében az összes foga kettéállt, a füle leesett és a, ha.. ha.. a hátán és mellén felállt a szőr. Hátat fordított és szemből a balra levő jobb oldali oszlopnak hátulról neki rohant. Összeesett. Ő fogta magát, és nem engedte el, majd balról jobb kézzel leszedte magát. Nem értette. Én se. Mindegy. Ő tovább indul hosszú idétlen útjára, 3 órával és 30 csigával később elgondolkodott. Miért megyek ilyen lassan? Több órás gondolkodás után rájött, hogy a föld nem lapos és forog, de nem értette, hogy jön ez a lassúsághoz, tovább gondolkodott, de csak arra jutott, hogy ez több, mint amit Ő elbír, ezért folytatta útját társaival, akik kapcsolódtak hozzá. Egy kevés gyaloglás után már csak az erő volt vele. Találkoztak egy öregemberrel, akit Miklósnak hívtak, és kereste a társát, Sárit. Újabb több órás gondolkodás után rájöttek, hogy a vigasság odaát van. Átmásztak a kerítésen. Ott megtalálták Sárit. Miklós és Sára összeházasodtak és Ő elindult a sárba, úton hazafelé eszébe jutott, amit eddig is tudott, hogy mi a neve, de addigra azt is elfelejtette. 

Nem ez az első könyv amit a Legend of the Seeker sorozatból olvastam, de a blog indulása óta ez a második amit befejeztem, az előzőről (A bukottak hite) valahogy nem volt kedvem véleményt fogalmazni, persze nem jelenti azt, hogy egy rossz könyv lett volna, sőt!

12 lovas közelít a távoli éjből,
12 ló hangja kavarog a kormos sötétből,
12 lovas ül a fáradt lovak hátán,
12 csillanás a homlokuk táján!
Töretlen iramban közelit a csapat,
S nyom nélkül hagyják el a nemrég hullt havat.
Egyikük megálljt int, s előre léptet,
Megállít egy asszonyt, s magának, s lovának friss vizet kéret.
Leveszi sisakját és a férfiak néznek,
Fekete haj omlik vállára, illata, mint a méznek.
Megkapják mit kértek, s többet is annál,
12 Amazon gyorsan tovább vágtat,
Gyorsabban tán a közelgő halálnál!
 

P.C.Q. 2001

Átlagos nap volt, haza felé utaztam a metrón, mikor unalmamban elkezdtem figyelni az emberek viselkedését. Utastársaim többnyire maguk elé bámulva tűrték az utazás nehézségeit, voltak akik önfeledten beszélgettek, ölelkeztek vagy újságot, könyvet olvastak. Éppen egy újság cikken akadt meg a szemem, a cikk tartalma nem is volt igazán érdekfeszítő, viszont egy gyűrődés volt az újságon, ami nem illett oda. Néztem a gyűrődést és szép lassan alakot formált. Meglepődött arckifejezéssel tekintettem körbe-körbe, de rajtam kívül senki nem vette észre a különös teremtményt.

Szombaton egyik hobbimnak szenteltem időmet és elmentem a ValóVilág 5 castingjára. A történések nagyrésze lényegtelen. A történet ott kezdődik, hogy állok sorba a lépcsőfordulónál, és hallom az egyik castingoló srác hangját. Borzalmasan irritáló hangja és stílusa volt, már szinte kapartam a falat ahogy hallgattam. Aztán rám került a sor és természetesn hozzá ülhettem le elbeszélgetni. Beszélgetünk, beszélgetünk, azt nézi az adatlapomat, hogy csak Tequilát fogyasztok:
- Miért csak Tequilát iszol?
- Mert csak az izlik, de mindent megkostolok.
- Ha eléd rakok Argentin fenyő pálinkát azt is?
- Persze, miért ne?
- Már csak azért is mert mit keres Argentinában fenyő...

Néztem mint nagypapa a nyugdíjas pipshowt, miröl beszél ez most? Miért ne lehetne Argentinában fenyő? Haza érve utána is néztem nehogy hülyén haljak meg, és tessék:

"Az Andok magasabb szintjein csak szárazsagtűrő füvek és cserjék maradnak meg ,de az alacsonyabb lejtőkön sűrű bükk és fenyőerdők vannak. "

Na most akkor viccelődni akart egy eszméletlen nagy baromsággal, vagy tényleg ennyira GYÍK volt??? A játékba nem kerülök be de az biztos, nem csak a jelentkezők között vannak idióták...

Minden nap játszanod kell...

de fél évente csak egyszer látod:

dicső lovag!
hol a ruhád?
nincs is lovad!

Nagy nehézségek árán csak elindultunk… Annyira akartunk valami jó kezdést, hogy végül elhúzódott az egész folyamat. De most itt nem ez a lényeg, gondoltam egy személyes köszöntőt írok, hogy akit érdekel az közelebb érezhesse magához a blogot.

(eredeti poszt)

Ezen a poszton felbuzdulva megírom én is a saját tapasztalataimat. Én is gyakran felvettem a telefont vezetés közben és mondhatom, hogy az elején valóban nálam is jelen volt a kacsázás, össze-vissza nyúlkálás a kocsiban miközben megpróbáltam értelmes mondatot kinyögni a beszélgetőpartnerem felé.

Üdvözlet!

INDULÁS!!!