Halkan suhog a végtelen éjben,
A varjú szárnyán érkező halál,
Dob, dob, dob, dob!
Ritmusra lép a sötét alak,
S mint jéghideg vízben a csillogó halak,
Úgy lassul az ütem,
Dob, ...dob, ...dob, ...dob...
Melyet derék férfi szív hozott.
Ágya mellé áll a hatalmas alak,
Gyengéden érinti a halálvárt urat.
Fáradtan nyílnak, a lassuló ütemre fényt vesztett szemek...
Dob..., ...dob..., ...dob..., dob..., ..., ...
P.C.Q. 2001